Első tapasztalataim a hazai írók segítőkészségéről

A magyar kortárs írók csak egy vékony rétegét ismerem, és azoknak is csak néhány könyvét olvastam, ezért csupán néhány kiadó aktuálisan publikáló íróit kerestem fel, hogy tudnának-e segítséget nyújtani egy kezdő, de annál lelkesebb, első könyves írónak, vagyis nekem. A válaszok vegyesek voltak, de összességében elmondható, hogy nagyon kellemesen csalódtam a kedvességükben és a közvetlenségükben.

Segítőkész írónők

Az első írónő, akit megkerestem, hogy az írásról és a könyvkiadásról kérdezzem egy kedves ismerősöm Langó-Tóth Ágnes, aki Estelle Brightmore írói álnéven adta ki első könyvét. Nagyon kedves és segítőkész volt és mindent elmondott, amit csak tudni szerettem volna. Így aztán volt elég időm lelkileg felkészülni, a megfelelő alaptudással felvértezve – a könyvírásra. Ági a mai napig nagy segítségemre van és minden egyes fejezetemet átnézi és véleményezi, akárcsak rokonom: Gutási Éva, aki számos verses kötetet publikált már az elmúlt évek alatt. A tőlük kapott szakmai segítséget köszönöm ezúton is! 😘

Bétázóként több író és írónő is véleményezte így vagy úgy az elkészült fejezeteimet, amikért nagyon hálás vagyok, ám néhány írónőnek külön köszönet is jár!

Nagyon kedvesen és bőségesen válaszolt kérdéseimre B.E.Belle, aki a nagy sikerű Hazugok című könyv szerzője. Nagyon sokat segített továbbá nekem Sienna Cole írónő is, akivel volt szerencsém egy Álomgyár kiadó turné állomásán Palotás Petra és Budai Lotti mellett, bő háromnegyed órát elbeszélgetnem személyesen is. Köszönöm nekik is a közvetlen eszmecserét és a biztató szavakat! 😊

Végül, de nem utolsó sorban szeretném még megköszönni Ludányi Bettina végeláthatatlan hosszú Facebook üzeneteit is, amire bőven tudok majd építeni mint leendő elsőkönyves író. Köszönöm! 😎

Nem mindenki ér rá ilyenekre!

A legtöbb író és írónő rövid időn belül, egész részletesen válaszolt a megkeresésemre és osztotta meg velem a tapasztalatait és tanácsait. Noha volt egy olyan férfi író is, aki a lehető legdurvább formában fogalmazta meg a véleményét a készülődő művemmel kapcsolatban, úgy érzem sikeresen vettem a ledegradáló kritika fogadásának nehéz akadályát.

Ennél is rosszabbul esett, amikor egy, a Facebook-on is nagyon aktív írónőt kerestem meg, hogy tudna-e segíteni nekem egy két tanáccsal – akárcsak a többiek, de ő egyetlen egy mondattal utasított el egy nevetős emoji kíséretében. Biztosan csak én reagáltam túl a dolgot és kedves hangnemben írta, hogy “nem tudok segíteni :)”. Nem várhatom el, hogy minden író segítsen ha kérdezek tőlük. Van tőlem azért fontosabb dolguk is. Azért ennek köszönhetően már most tudom, hogy ha egyszer én is ismert író leszek, majd nem így fogok reagálni egy hasonló megkeresésre. 😋